A rajt kiemelt jelentőségű ebben a sportágban, ugyanis a verseny első néhány másodperce jelentősen befolyásolhatja az egész futam alakulását. A jól kivitelezett rajt azonnali előnyt jelenthet a sportolónak, míg egy kisebb hiba jelentős hátrányt eredményezhet. Éppen ezért egy ilyen helyzet nem csupán technikai, hanem komplex élettani és pszichológiai kihívást is jelent.
A rajt előtti pillanatokban, illetve a rajt első néhány másodpercében a sportoló szervezetében intenzív folyamatok zajlanak. Az izgalmi állapot hatására megemelkedik a pulzusszám, fokozódik az idegrendszeri aktivitás, valamint a szervezetben adrenalin szabadul fel (stresszre való reagálásként). Ezek a folyamatok felkészítik a testet az elengedhetetlen robbanékony mozgásra. Ennek részeként nő az izmok vérellátása, gyorsul az ingerületvezetés (az idegek gyorsabban továbbítják az üzeneteket), és az ideg-izom kapcsolat is fokozott készenléti állapotba kerül. A sportolónak ebben a fokozott izgalmi állapotban kell egyszerre kezelnie a koncentrációját, kontrollálnia az arousal szintjét, és nagyon gyorsan reagálnia arra a bizonyos jelre.
A mentális felkészítés során ezért kiemelten fontos az optimális izgalmi szint megtalálása. Ha az arousal szint túl alacsony, a reakcióidő romolhat, ha pedig túl magas szinten van, ebben az esetben nő a hibázás esélye. A sportpszichológiai felkészítés egyik célja éppen az, hogy a sportoló képes legyen ezt az állapotot szabályozni. Ennek érdekében a klasszikus módszerek, mint mondjuk a légzéskontroll, a vizualizáció vagy éppen a rajt előtti mentális rutinok hatékony eszköznek bizonyulnak. A vizualizáció során például a sportoló elképzelheti a rajt teljes folyamatát, az azt megelőző néhány pillanatot és az első mozdulatokat, ami segíti az idegrendszert a megfelelő válaszreakciók automatizálásában. A megszokott technikák mellett az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a módszerek is, amelyek közvetlenül a reakcióidő és a kognitív feldolgozás gyorsítását célozzák.
Ennek részeként a felkészülési folyamatba például a BlazePod eszköz rendszeres használatát építettem be. A kifejezetten kajakosok számára kialakított gyakorlatok során a sportolók a rajthelyzethez hasonló mentális állapotban reagálnak a felvillanó fényekre. Az ilyen típusú gyakorlatok egyik legnagyobb előnye, hogy modellezni tudják a versenyhelyzetre jellemző idegi és mentális terhelést. A sportoló megtanulja kezelni a megnövekedett pulzust, az izgalmi állapotot és a gyors döntési helyzeteket, miközben folyamatosan gyakorolja az azonnali reakciókat. Ez lényegében az elme edzését jelenti, hiszen az idegrendszer egyre hatékonyabban dolgozza fel az ingereket, és gyorsabban indítja el a megfelelő mozgásválaszokat. Ez a komplex mentális és kognitív fejlesztés így hozzájárul ahhoz, hogy a sportolók az éles helyzetekben stabilabb teljesítményt nyújtsanak.